Statisztika...

2011. július 31., vasárnap

A nagy autó mustra (vagy mókusharapást szőrivel) :PP

Na ki találja ki, hogy mi volt reggelire?:PP Az előzményeket tekintve nem annyira nehéz rájönni, hogy palacsinta…:P Jemima néni nagyon büszke lehet ránk, mert rendesen kihasználjuk a palacsinta mixét.

Az a nagy helyzet, hogy ma tényleg nem csináltam semmit. (sabbath van gyerekek):P De komolyan semmilyen izgalmas fejleménnyel nem szolgálhatok, viszont tudjátok, hogy milyen mesterien tudok írni a semmiről…ezért most azt teszem. Vagy…kitalálok dolgokat és majd ti eldöntitek, hogy melyik az ami megtörtént és melyik nem…mert azt elfelejtettem mondani, hogy a kislábujjamat leharapta egy cápa…na szerintetek ez melyik kategóriába tartozik? Pontosan.. Igazatok van, nem cápa, hanem mókus harapta le…de ahogy Mr. Banks mondaná „ez a lényeget tekintve merőben közömbös” (most…Mary Poppins-t fog nézni…mindenki!!!) Amúgy ha már a mókus szóba került, akkor hagy szabadjon megjegyeznem, hogy itt burjánzik a mókustársadalom. (nem véletlen hogy annyi döglött mókus van az úton). Míg Tapolcán fél tonna mogyoróval se nagyon lehet előcsalogatni őket, addig itt a szomszéd egyik kedvenc szórakozása az, hogy légpuskával vadászik rájuk. (lehet, hogy Tapolcán már végzett)….:P

Na de hogy némi haszna is legyen a mai bejegyzésemnek (persze azon kívül, hogy tudjátok, hogy még életben vagyok) pár szót szólnék az autókról… mert úgy emlékszem valaki kérdezte..de az is lehet,hogy csak tévképzeteim vannak a mókusharapás miatt. Szóval nem meglepő módon itt nagyon sok a családi autó (és családi autó alatt ne az 5személyes kocsikat értsétek)…mivel ez egy kertváros. De Clevelanden belül is a 3 leggyakoribb autó márka (tudjátok az ember néha nézelődik): Chevrolet, Honda, Ford:PP persze akad néhány Audi, Nissan, Toyota…de arányait tekintve a legtöbb embernek tényleg Chevy-je van:D Illetve az is van nekik…mert az átlagos autómennyiség/család az olyan 4-5 körül mozog. De minimum 3 kocsija mindenkinek van az fix:P A repertoárban sokszor előfordul egy-egy Jeep is vagy kisteherautó…és a kedvencem: „ a kitartott barátnő autó”…legtöbb Mini Cooper és akad pár Mustang is:Pviszont érdekes módon egy darab Suzuki se jött szembe:DD XD (az a mi autónk)
Viszont ott vannak a bizonyos gyűjtők, akiknek van vagy 8-10 veterán autójuk...bogártól kezdve a Ford Falcon-ig. És Al Bundy kedvence a Dodge (bár azt hittem ebből többet fogok látni)
És akkor még nem is beszéltünk a kétkerekű járművekről…:DD ROLLERRRR:D  na jó nem…utazásaink során elég sok Chopper-t láttam meg elvétve néhány nagyobb Yamahát de lehet, hogy mást azért nem mert olyan gyorsak voltak, hogy nem vettem észre:P a robogók is vannak, de nem túl sok egy mert hát meg kell értenetek, hogy egy bizonyos súly felett azért a robogó is kileheli a lelkét…:PP
Jaaa és még valami, ami nagyon tetszett, hogy a legtöbb kereszteződésnél cenzorok vannak a betonba építve és érzékelik, hogy áll-e ott autó…mert ha nem akkor nem vált zöldre feleslegesen a lámpa.

De csak úgy mondom, hogy ez mind csak a megfigyeléseim…nem pedig felmérés:DD És most írnék arról is, amihez valójában értek is valamennyire (enyhe túlzással):PP

A filmek, amiket ma néztem (mert nem igaz, hogy nem csináltam semmit):P bevettétek?? Na és a mókus??? Eejjj..
Szóval aki szereti Johnny English-t és Austin Powers-t annak kötelező megnézni az OSS 117-et:DD Maga a film 2009-es de a 60-as évek francia titkos ügynökéről szól…eszméletlenül jó…annyit röhögtem, hogy még most is fáj a mókusharapásom:D

Aztán… aki szereti a 2. VH-s filmeket annak itt a 2001-es Corelli kapitány mandolinja:P jaa ésp persze Christian Bale (Batman) fanoknak is ajánlanám. Maga a film marha élethűen bemutatja, hogy milyen az, amikor a főhős barátja önmagát feláldozva a sortűz elé veti magát és a 30 emberből mindenki meghal, csak a főhős nem. Csak nagyon megsérül (naggyyon).

És végül a Monsieur Ibrahim és a Korán virágai…asszem no comment:PP de amúgy tényleg érdemes megnézni, mert nagyon igaz dolgokat mond…:PP röviden az a lényeg, hogy a török bácsi örökbefogadja a francia-zsidó fiút…:P

És csak, hogy ne maradjatok kép nélkül még ezen a csendes 40fokos nyugodt nyári szombaton se…( nyugi tudom, hogy nálatok szar idő van)     de    GLEE:DD nézzétek milyen kincseket találtam:P még a végén kiderül az amerikai társadalomról, hogy nem is annyira reménytelenek…:PHolnap az egész lábfejemet leharaptatom egy mókussal szóval az izgibb lesz:PP

óriás radír néha jól jönne:P

 U.I.: nem harapott meg a mókus...én haraptam meg őt:PP xD

2011. július 30., szombat

Nerd Planet / Geek Bolygó...

Hu gyerekek…ki vagyok…meg is fordult a fejemben, hogy ma nem írok, mert hulla vagyok. De az elején megfogadtam, hogy amikor csak tudok írok és attól, hogy hulla vagyok még tudok írni…szóval levonhatjuk belőle a tanulságot…írok és kész.

Délelőtt elmentünk Ruth-tal a Target-be meg a Macy’s-be hátha van Converse cipőjük, mert azt képzeljétek el, hogy Clevelandben legalább 15 hely van, ami úgy van bejegyezve, hogy Converse store és ezek közül egyikben sincs 2 pár Converse cipőnél több, de mi azért nem adtuk fel….
Szóval a Macy’s-ben sem volt converse cipő meglepő módon… de azért körülnéztem. Nagyban mustráltam valamit (már nem is tudom, hogy mit) amikor valaki megszólított. Én felnéztem és majdnem hanyat vágódtam ijedtemben, mert egy 50-es fekete néni került hirtelen a látószögembe. Illetve erre csak kb. 3 perc után jöttem rá… mert elsőre gőzöm nem volt, hogy mit gondoljak. Úgy értem a néni arcának egyetlen négyzetmillimétere sem volt valódi…Az egész arca festve volt…de halál komolyan….kb. 3 árnyalattal világosabb vakolatot festett az arcára, festett szemöldököt magának meg festett szemet, orrot, szájat meg mindent…rendesen félelmetes volt…nem szívesen találkoznék vele egy sötét sikátorban. De aztán beszéltünk pár szót és nagyon aranyos volt…de tényleg…csak elsőre inkább hasonlított Frankenstein mennyasszonyára…:P
Szóval megkérdezte:
-          Do you want to use your Macy’s card?
-          Uhmm…no…
-          Do you have a Macy’s card?
-          Uhn…well….no….
-          And do you want one? It’s just 2 minutes…
-          Thank you, but actually I’m from Hungary..
-          You’re from what?
-          Hungary…
-          Ahhh…I knew it. You don’t seem to be american. You’re pretty.


Tök jó, hogy így különböztetik meg az amerikaiakat a külföldiektől:PP
Na sebaj…szóval aztán hazamentünk enni, mert délutánra egészen más terveink voltak.

És a más alatt értsétek azt, hogy gőzöm nem volt, hogy mik a terveink, de elindultunk. Végül a Great Lakes Science Center-ben kötöttünk ki, ami egyébként a magyar Csodák palotájára hasonlít. Csak annyi, hogy ez afféle Geek bolygó…mármint tudjátok azoknak a gyerekeknek akiknek a kedvenc számuk a pí…meg periódusos rendszer van az ágyneműjükön meg egy rakat toll az ingzsebükben..szóval hasonlók:DD gondoltam legalább egy napra okosnak érezhetem magam…de nem:P

Na tehát volt ott egy hatalmas hajó, amiről kiderült, hogy múzeum…jippi…múzeum…jajj de jó…múzeum….ráadásul hajó múzeum:PP Hát az ember persze mit csinál rögtön ahogy felszabadul egy hajóra….(tengeri beteg lesz)…na jó nem…hanem Titanicos-at játszik:DD xDD
Miután kiéltem gyermeteg vágyaimat…bementünk és tényleg lehetett játszani csak nem ilyen megfulladósat hanem olyat, hogy megnyomsz egy gombot és akkor egy ijesztő indián néni elkezd mesélni neked. Ha pedig meg nyomsz egy másik gombot, akkor a részeg tengerész énekel neked egy kalózdalt. Hát nem fantasztikus?:P
ijesztő indián néni
részeg tengerész

kvíz
Ezután tovább vándoroltam a Great Lakes Quiz-hez…gondoltam miért ne…:P hát megmondom én nektek, hogy miért ne…mert egyetlen kérdésre se tudtam a választ pedig csak két lehetőség volt mindegyiknél: igaz vagy hamis:P Miután már teljesen megalázottnak éreztem magam átültem a rajz asztalhoz…ahol zsírkrétával kellett átsatírozni a domború mintát. Gondoltam ezt azért még én is meg tudom csinálni….de hát nem:DDD A kudarcok olyan lesújtó hatással voltak rám, hogy már nem is akartam a kormány kereket forgatni…(ne jó…dehogynem):PP de igazából az egyetlen dolog amit meg akartam piszkálni…sajnos elérhetetlen távolságba került…mert ráírták, hogy Do not touch…:P és én persze mindig szót fogadok:P
rajzasztal

Amúgy elég érdekes volt a dolog, mert az egész múzeum azt a célt hivatott szolgálni, hogy bemutassa a szénszállító hajó kapitányának és legénységének életét. Szóval megnéztük a kabinokat meg konyhát meg étkezőt meg wc-t meg mindent. Még a kapitány saját kanapéját is, amire rá volt írva, hogy határozottan tilos még csak arra gondolni is, hogy ráülj. Inkább felmentünk a fedélzetre (vagyis tudjátok arra a helyre, amit a matrózok mindig sikálnak) ahonnan kitűnő rálátás nyílt a másik igazán hibrid szénszállító hajóra miközben a dolgát végezte:PP jaa éés persze a sirályok ma tartották az éves közgyűlésüket…szóval ilyen sincs minden nap:DD


sirály közgyűlés
hibrid hajó...

Aztán pedig elérkeztünk a nap fénypontjához a fekete kipás zsidó bácsihoz, aki történetesen Alex vejének az apja… szóval eldumcsiztunk vele egy kicsit majd kaptam egy jó nagy zsidó ölelést is… mert itt mindenki úgy örül, hogy itt vagyok:DD

A hajó okozta megrázkódtatásokat az Elements Ca Fe-ban hevertük ki…vagyis a nerd kávézóban:PP az ötlet jó meg minden…na de hát akkor is..:P azt hiszem életem egyik legrosszabb kávéját fogyasztottam el…na jó talán a repülőn rosszabb volt,de akkor és ott ez nem tűnt fel:PP na miután a kávé okozta sokkból is felgyógyultam…mentünk az OMNIMAX-ba, ami gyakorlatilag egy óriási moziii:PP
Képzeljetek el egy hatalmas üreges gömböt aminek a fele nézőtér a másik fele meg vászon:DD Marhaaa jó volt…a Tornado Alley-t néztük és teljesen élethű volt az egész…csak azért egy idő után már zavaró a dolog. Olyan mintha mindent csak zoomolva látnál és ez elég rendesen összezavarja a szemedet meg az agyadat is…annyira hogy a végére már szédülsz és azt se tudod hol vagy :P mintha beszívott volna egy tornádó…vagy te beszívtad volna a tornádót…végülis nézőpont kérdése…:PP


Amikor vége lett a filmnek még ácsorogtunk egy darabig és akkor jött a Nasa ember szkafanderben és mozgott…és annak ellenér, hogy ő most jött valamelyik űrsiklóról,  nem tűnt annyira meglepettnek, mint én. Mondjuk érthető, hiszen ő volt 2méter 50centi, nem én.:P

A Science centert így nagyvonalakban kivégeztük (halleluja) de hazafele még egy küldetéssel kellett szembenéznünk, ami a délutáni csúcsforgalom kellős közepében állva nem olyan egyszerű. De azért csak eljutottunk a Hard Rock Caféba, ahol kereken 3 percet töltöttem,hogy megvegyem a kedvenc bátyámnak a pólót…:P szóval Balázs van már pólód…L-eset vettem…remélem jó lesz…ha pedig nem akkor majd szépen belefogysz…ez van:PP (szóval én a helyedben már most elkezdenék gyúrni…no offence) :P


Óóóóó na szépen elment az árammm…:PPxD (illetve már visszajött, de na) :P
Na hol is tartottam? Oké…
Annyira gyorsan megy az idő…már lassan két hete itt vagyok és nemsokára mennem kell haza…mármint az egy hónap olyan hosszúnak tűnik, de igazából nem az…:P mondjuk tény és való, hogy eddig mindig volt mit csinálni és ezután is lesz. Még nincs semmi kőbe vésve, de ha minden igaz jövő héten megyünk Cincinnati-be… aztán meg Washingtonba aztán meg már Torontoba és akkor már repülök is haza…:PP :S

Na jó…mentem meghalni…:PP de most legalább sok a kép:PP
Jaa és még valami…sohaaa senkiii nincssss skypon…ezért kénytelen vagyok magammal beszélgetni:DD ami marha jó szórakozás egy darabig…de aztán belefáradunk, hogy mindenben egyetértünk…:PP

2011. július 29., péntek

Zsófi's secret és touch down (vagy az egy másik sport?) :PPP xD

Ma reggel kicsit nehezen mozogtam…egyébként sem mozgok könnyen, de most különösen nehéz volt felkelnem mert fájt a bal lábam. Nem igazán tudtam mire vélni a dolgot szóval inkább nem törődtem vele. Csak kb. 5 perccel később vettem észre, hogy…..amputálták az este….:DDD xDD aztán persze felébredtem, de a lábam még mindig fájt szóval megnéztem mi az..és kb. egy Balaton méretű (na, jó csak alakú) lila folt volt a combomon. Ne kérdezzetek inkább….én sem tudom….:D
Még reggeli előtt ránéztem a netre egy kicsit és nagyban gépeltem valamit, amikor jobbra néztem és hirtelen ott volt a macska…úgy megijedtem, hogy hirtelen felugrottam és magammal rántottam a vezetékeket meg az egeret meg mindent….:P Mostanában, hogy is mondjam nem felhőtlen a viszonyunk Winstonnal…:P de sajnálatos módon a reakciómat nyílt kihívásnak tekintette ezért a megpróbált bosszút állni azzal, hogy a vádlimon keresztül próbált felmászni  székre…mit ne mondjak nem sikerült neki…:P

Na gyerekek, most elárulok egy titkot...nagyon figyeljetek, mert csak egyszer mondom el...felkészültetek? Oké...akkor mondom: LÁNY VAGYOK:P szóval ez van...bocs,aki meglepődött:P Tehát reggeli után Ruth-tal útnak indultunk….vásárolniii:PP xD most fiúk ne nagyon figyeljetek…na jó figyelhettek ti is, mert néhányan többet vásároltok, mint a lányok. De, hogy ne legyen túl uncsi csak úgy általánosságban leírom, hogy milyen egy amerikai pláza.
HATALMAS. Képzeljétek el a legnagyobb plázát, amit valaha láttatok… és kb. szorozzátok meg 10-zel…:P de komolyan…olyan nagy volt, hogy teljesen felesleges térképet használni, mert mire odaérsz ahova akartál el is felejted, hogy miért indultál (mondjuk ez egy 60négyzetméteres lakásban is gyakran előfordul). Vannak külön „department store”-ok, amiket leginkább a Centrum második emeletéhez tudnék hasonlítani, csak persze nem éppen ugyanazt árulják benne… de az elrendezés az ugyanaz. Meg, ha láttatok már karácsonyi filmeket, ahol az emberek ajándékokat vásárolnak akkor ez kb. ugyanolyan…mint pl. Serendipity-ben vagy a Karácsonyi vakációban…:D ebben a részben ha wc-re szeretnél menni akkor előre köszönni kell a csapoknak, mert az egész mosdó bútorozott, padlószőnyegezett és hatalmas tükrök meg kanapék vannak mindenhol…érted…egy mosdóban..
Jaa wc? Wc az nincs:PP na jó van…de olyan, hogy az ember nem mer leülni rá:D Szerintem a „department store” árakról inkább ne is beszéljünk...úgy értem egy amerikai pénztárcának ez nem sok, de egy magyar pénztárca hát bizony elég nagyokat néz…:D

Legacy Village
Na de a másik rész… az már inkább földi halandó embereknek van. Ott különálló boltok vannak, mint a mi plázáinkban, de annyi apró pici eltéréssel, hogy minden tök más:P ha bemész egy boltba rögtön megkérdezik, hogy hogy vagy meg milyen napod van meg mosolyognak rád, mint a tejbetök miközben igazából marhára nem érdekli őket, hogy hogy vagy meg milyen napod van…:PP de ettől függetlenül te is vigyorogsz tovább. A harmadik bolt után már nem is mersz nem vigyorogni, mert ha valaki rajta kap, hogy a szád nem felfele görbül, akkor rögtön vigyorogva megkérdezi, hogy segíthet-e vagy a változatosság kedvéért azt, hogy milyen napod van…:P gondoltam rá, hogy azt válaszolom, hogy nekem speciel csütörtöki napom van…de hát nem hiszem, hogy ezzel komoly törést okoztam volna az életükben.
Még egy nagyon izgi dolog, hogy ha már tartasz egy ruhadarabot a kezedben (teljesen mindegy, hogy milyen szándékod van vele, megeszed, felgyújtod, belefújod az orrod stb.) jön egy néni és kiveszi a kezedből mondván, hogy ha végeztél a nézelődéssel ez a próbafülkében fog várni rád. Mert amúgy néhány helyen bemehetsz csak simán a próbafülkébe, de a legtöbb boltban szólnod kell, hogy próbálni szeretnél, és akkor jön valaki a kulccsal és kinyitja neked a próbafülkét. Az első hibámba akkor estem, amikor a Victoria’s secret-es csajszi megkérdezte, hogy kinyissa-e nekem az ajtót. Nem egészen értettem, hogy mit akar, szóval mondtam, hogy nem kell kinyitni nekem az ajtót majd, kinyitom én magamnak…. csak azt az apró pici részletet nem tudtam, hogy a kulcs nála van:PP innentől kezdve inkább már nem is válaszoltam a kérdésekre..:PP
Aztán ott van az ÁFA dolog…ami néha szintén nagyon becsapós tud lenni, mert néhány helyen nem számolják hozzá az áfát a ruha árához szóval amikor viszed, hogy kifizesd kicsit többe kerül mint ami a cetlin van…:PP

Legacy Village 2
Jaa amúgy ez a Nordstorm pláza volt…és innen átmentünk a Legacy Village-be…ami tényleg egy village:DD egy bevásárló falu…csak boltok meg éttermek egymás hegyén hátán….az a baj, hogy az ember már belezavarodik a sok boltba meg mindenbe. Ezt hívják úgy, hogy a bőség zavara….azt se tudod melyik irányba indulj vagy mit nézz meg…:P de egy biztos pont mindig van méghozzá a STARBUCKS:PP a zöld feliratával megvilágítja a zavar anomáliáját és hívogatóan eregeti a kávéillatot…szóval az embernek be kell mennie…:PP és akkor az ember rájön, hogy nem véletlenül ilyen híres a starbucks ugyanis rendkívül sokat tud spórolni a kávén….a jeges kávémat inkább nevezném kávés jégnek…ugyanis kaptam egy pohárnyi jeget egy deci kávéval….:D starbucks én így szeretlek….:DD



Na miután már lefagyott az arcom a sok jégtől és nem állt görcsbe a szám a sok vigyorgástól, úgy döntöttünk hogy ideje hazamenni…El is indultunk …csak éppen az autó nem…:P biztos mérges volt, hogy nem kapott semmit…:P vártunk egy kicsit és már pont azon voltam, hogy kinyissam a motorháztetőt (mint aki tényleg ért a dologhoz) amikor a kocsi valószínűleg kisebb szívrohamon esett át, hogy hozzá fogok érni a motorjához és úgy döntött, hogy ezt a kockázatot inkább nem vállalja…szóval elindult:P hát nem kedves tőle?:P

Itthon aztán Alex mondta, hogy menjünk ki és én tök kedves vagyok…szóval kimentünk, mire a kezembe nyomott egy baseball kesztyűt:P gondoltam, hogy nem lesz jó vége a dolognak, tekintve, hogy a labdaérzékem a térlátásommal arányban áll…szóval NINCS:P ezért inkább mindig is kerültem az olyan sportokat amelyeknél közeli kapcsolatba kerülhetek a labdával…mert elég ön-és közveszélyes tudok lenni. Mondjuk ez érvényes a röplabdára, kosárlabdára, kézilabdára, focilabdára, floorballra, ping-pongra, biliárdra és néha még a csocsóra is…hiszen a labda az labda. A baseball csak azért nincs a felsoroltak között, mert még nem próbáltam.
Nos az első dobás, egy igazán hogy is mondjam mellbevágó élmény volt…szószerint…:PP elég gyorsan történt a dolog, szóval nem vettem észre, hogy nem kapok levegőt:P a második már jobb volt…a harmadik meg kimondottan király…:P szóval Alex dobálta egy darabig a labdát én meg szorgalmasan rohantam utána, mert elkapni nem igazán sikerült. Aztán megtört a jég és elkaptam a labdákat (ami baseball kesztyűben igazi kihívásnak számít) mígnem az egyik labda olyan gyönyörűen sípcsonton talált, hogy öröm volt nézni. Aucs…

Aztán inkább ütőre váltottunk…de most még csak a könnyű műanyag softball ütőre meg labdára…és lássatok csodát olyan szépen eltaláltam a labdákat….:)) de tényleg….:P megtaláltam a sportom:P végül Alex kihozta a rendes baseball ütőt ami jóval nehezebb volt egy műanyag ütőnél mivel fából van. Aztán közölte, hogy csak megmutatni hozta, mert nem szeretné ha betörném az ablakot…:PP azt kell mondjam jogos:P viszont megígérte hogy majd kimegyünk a pályára és üthetek ha akarok…és miért ne akarnék?:DDD

Jaa és majd elfelejtettem… délután ettem egy kis gyümölcsöt (ami önmagában is szép tőlem), de nem akármit, hanem szőlőt. Hát gondoltam szőlő szőlő… sok meglepetést nem okozhat… de már megint tévedtem. Amióta itt vagyok állandó meglepéseknek vagyok kitéve. Bekaptam egy szemet és gondoltam finom. Aztán ettem még egyet. És még egyet. És még egyet… kb. megettem már egy tucatot mire rájöttem, hogy valami nincs rendben. De nagyon nincs…P Bekaptam még egyet és kiderült, hogy ebben a szőlőben egyáltalán nincs mag…de egy darab sem….:P none…kaputt….:PP megkérdeztem Ruth-ot hogy ez most akkor mi? És azt mondta, hogy nem is nagyon lehet olyan szőlőt kapni, amiben van mag…:PP OMGGGG:DD

úgyse mondom meg mi van benne:P

2011. július 28., csütörtök

Ésss eksönnn....:P


Huhh…na ma reggel a változatosság kedvéért nem palacsintát ettem hanem müzlit. Tudom, hogy mennyire érdekelnek titeket az étkezési szokásaim, de legalább annak örüljetek, hogy azt nem osztom meg, hogy mikor megyek wc-re…. bár így jobban belegondolva…most….:)

Szóval az az igazság, hogy be kell vallanom, hogy én amúgy elég rendesen félek a műzlievéstől (talán jobban, mint a gomboktól) :P. Minden egyes kanál ázott, ragacsos cukros masszát 5 percig nézek mielőtt megenném, mert sose lehet tudni, hogy nincs-e a müzli darabok között Nick Szalinski a „Drágám a kölykök összementek-ből”….:P mert bármikor előfordulhat. Igaz, hogy itt nincs a padláson egy zsugorító gép sem ami almákat trancsíroz, de akkor sem lehet tudni. Szóval akárhányszor müzlit eszek mindig eszembe jut ez a film és ilyenkor mindig meg akarom nézni, és ha meg akarom nézni, akkor meg kell keresnem a dvd-k között…de mivel most nincs nálam ezért le kell töltenem…:P

Na térjünk át egy másik napirendi pontra…elkísértem Alexet a Boat Store-ba (amiről kiderült, hogy nem csak boat store, hanem ilyen…hát…izé…) ezt most jól megmondtam, mint mindig szóval...ez olyan mindenes barkácsbolt. És vettünk fémizéket meg faizéket meg bigyókat is meg sok sok cucclit is…ja és vettünk ragasztót is, de az nem vicces, mert annak tudom a nevét:P Miközben Alex nézelődött 40 másodperc alatt 2szer is megkérdezték, hogy segíthetnek-e nekem. Nem tudom, hogy azért-e mert olyan kedvesek errefelé az emberek vagy azért, mert annyira elveszettnek és tanácstalannak tűntem a sok faizé meg fémizé között:P nos..lehet találgatni:D Na amikor beszereztük ami kellett (bár még mindig nem tudom mik azok és miért kellettek) hazamentünk és hát…barkácsoltunk. Komolyan…most már vigyázzatok ha hazaérek olyan ezermester leszek, hogy nemhogy 1 de talán 2 villanykörtét és be tudok majd csavarni. Még jó,hogy mi semmi olyat nem csináltunk, aminek a leghalványabb köze is lett volna az elektromossághoz és ennek köszönhetően még életben vagyok.
Na de olyan komoly megbízatást kaptam, hogy az FBI megirigyelhetné…de ha ők nem is akkor a szomszéd kertésze biztos….mert ki kellett hipóznom a verandát:D Bizony bizony..és a legjobb az egészben hogy használhattam a slagot…és ha Zsófi használja a slagot…akkor tudjuk, hogy ott szem nem marad szárazon….de más sem:P
Ezután burkoló léceket (asszem) raktunk az ajtók mellé (amúgy 3 nappal ezelőtt azokat festettük fehérre) na és az egyik nem illet a helyére, úgyhogy levágtunk belőle (vagyis Alex fogta a körfűrészt és levágta én meg úgy csináltam mint aki hasznos)…aztán beraktuk a másik lécet a helyére és amikor a levágott léc jött kiderült, hogy hiányzik belőle egy 2 cm-es darab (pont az amit levágtunk):PP szóval elvoltunk egy darabig:P

ÚJJJJ HEEELYSZZZÍNNNN

Na jó nem….mármint új helyszín…ami régi. Értitek? Nem baj ha nem mert azért vagyok, hogy elmagyarázzam. Szóval Ruth meg én hazajöttünk Shaker Heights-ba, mert eleve úgy volt hogy csak szerdáig maradunk Malvern-ben (sikerült meg tudnom a város nevét most, hogy már nem vagyok ott). De Alex még marad egy napot, mert jönnek a sprés emberek akik besprézik a fát…ömm oké…:P Szóval megint Shaker Heights.
Úgy gondoltuk, hogy csapunk egy kis ladies’ night-ot és elmentünk egy kínai étterembe vacsorázni. Nos…amikor Ruth mondta, hogy kínaizunk este megjelent lelki szemeim előtt az otthoni kínai kajálda ahol sorba állsz a tálcáddal meg műanyag tányérból eszel, műanyag villával és a kis adag akkora, hogy 2hétig ellenél vele….de hogy én mekkorát tévedtem:DD
A „Pearl of the orient” nevezetű kínai étterem egy elegáns, kifinomult étkezőhely (nem akartam megint az étterem szót használni…na nézzétek el nekem) :P szóval gyahh…
Pincérek, gyönyörű étkészlet, vászon szalvéta, halk zene…és én meg a balkezem:PP  Először gőzöm nem volt, hogy egyáltalán mit rendeljek inni…nemhogy még enni:P végül a Pink Lemonade mellett döntöttem, ami pontosan az aminek hangzik. Rózsaszín limonádé:PP a színe egyáltalán nem befolyásolta az ízét..de akkor is az ember úgy érzi, hogy én most igenis egy rózsaszín limonádét iszok nem pedig egy sárgát….jeeeee:PP
Aztán úgy határoztam, hogy amelyik étel nevében egy Disney mesehős neve szerepel az biztos nem lehet rossz, úgyhogy ezért MU SHU shrimp-et rendeltem:D (aki nem tudja ki az a mushu most azonnal indul és megnézi a Mulan-t, get it? Szóval kaptam sok sok zöldséget meg garnélát meegg….nem fogjátok kitalálni….
Nem…nem, piros kínai sárkányt hatalmas egóval nem kaptam…:P viszont palacsintát igen…:P úgy látszik palacsinta fetisiszta lettem…ez a végzetem…:P Mondjuk ez most kínai palacsinta volt, aminek semmi köze nincs az amerikaihoz…és talán még kevesebb köze van a magyarhoz….:P tehát pontosan úgy tudnám leírni, hogy kínai palacsinta….:P
Amíg az étel nem jött meg addig semmi problémám nem volt a bal kezemmel…nos miután kihozták…ez az állapot elég erőteljesen megváltozott…mondhatni a visszájára. Most nem az, hogy nem tudok normálisan enni ( na jó de, pontosan az)…de a balkéz nem segít…a jobb meg csak röhög rajta…szóval ezt nem szeretném nagyon részletezni,de még jó, hogy nem volt terítő az asztalon….Sajnos képek most nincsenek a kajáról, mert néha már kicsit idiótának érzem magam, hogy minden morzsa darabot lefényképezek…meg aztán itt kicsit húzós lett volna elővenni a kamerát…:DD
Amikor végeztünk kaptunk még ingyen szerencse sütit (még szerencse hogy takartam a kezemmel, hogy milyen disznóólat hagytam magam után, mert különben biztos nem kaptam volna) :P ééééssss a nagy okosság, ami benne volt: Ez biza nem csirke volt…:P na jó nemmm amúgy is rákot ettem szóval kész csoda lett volna ha csirke lett volna…:P
Szóval: Good beginning is half done. ( A jó kezdés fél siker)



Hazafele pedigggggg…..most jön az igazi nagy attrakció….Shaker Heights-ban filmet forgatnak (meg úgy egész clevelandben most 3 filmet is csinálnak: The avengers (szuperhősfilm), I, Alex Cross (ez egy könyvsorozatból van), Fun Size:P És most valamit forgattak a kertvárosban, de nem tudom, hogy melyik filmhez, szóval nekünk természetesen oda kellett mennünk, mert miért ne?:P
Az út le volt zárva szóval gyalog mentünk tovább, de csak nagy fehér teherautókat meg reflektorokat meg sok-sok VIP embert láttunk. Az igazi forgatás még nem kezdődött el… de amúgy sem engedtek tovább menni… mondjuk nem értem, hogy miért nem… nem tudják, hogy ki vagyok? :D biztos ez lehetett az oka… fognak ők még sírni utánam:DD xD na, sebaj, legalább majdnem ott voltam..és a majdnem az már egészen közel van a teljesenhez…:DD
De amúgy a legjobbat még nem is mondtam…ha minden igaz jövő hét szerdán fogok találkozni a Greater Cleveland Film Commission executive producer-ével:PPP xD



Jaaa és anyaaa!! Dicséretes, hogy tudsz Facebookon üzenetet küldeni, de miért nem vagytok soha skypon?:DD
Na mivel a mai nap nem bővelkedett fényképekben ezért tessék:D örüljetek:DD
Tündi… tessék itt lakom most…P azzal a döggel együtt….de ő előbb volt itt, mint én…:S

ház

Winston

nem Winston


2011. július 27., szerda

Amishok, árbócok és piranha-k:PP


Na a nagy sikerre való tekintettel ma reggel megint palacsinta volt…szóval most már biztos, hogy amikor hazafele megyek 2 jegyet kell magamnak foglalni…és most nem magamra meg a számra célzok…:P de akkoris palacsintaaaa…:)

Még írok pár sort azért a tegnapi „darabról”: Trumpet in the land. Nos…erről annyit kell tudni, hogy elmentünk az isten háta mögé vagy ha úgy jobban tetszik a semmi közepére Ohioban (amúgy vallási vonatkozása még lesz a dolognak) szóval maradjunk a „middle of nowehere”-nél.
Egy nyílt amfiteátrumba, ahol már a pénztárnál erőteljesen fel lettünk szólítva (ó az a passzív szerkezet) hogy leszünk szívesek nem megörökíteni kamerával az előadást, mert akkor ők meg kénytelenek lesznek megsemmisíteni a „SZALAGOT”. Igen…a szalagot…na már itt sejthettem volna valamit.
Miközben elfoglaltuk a helyünket nézelődtem egy kicsit és hát, hogy is mondjam minden tele volt mannenite-okkal (nem biztos, hogy így kell leírni) de ők tulajdonképpen Amish-ok, akik nem élnek olyan szigorú szabályok szerint… de azért a ruházatuk egyezik.
Na ekkor már igazán gyanús volt a dolog.. szóval elolvastam a programfüzetet, hogy kb. miről is fog szólni a dolog. Mondanom sem kell, hogy minden második szó vagy egy helységnév volt, amiről még nem hallottam, vagy egy folyónév volt amiről még szintén nem hallottam, vagy egy embernév volt amiről meg végképp nem hallottam. Gondoltam, sebaj… majd menteközben megértem…egy FRÁSZT:D
A már említett mannenite családok egyik ismertetőjegye, hogy sok gyerekük van…és a sok gyerek ismertetőjegye az, hogy hangos…szóval sok hangos gyerek meg a mikrofonok hiánya…hát szépen kifejezve a dolgot…felettébb nehézzé tették számomra a darab megértését:P Ez persze nem azért van, mert nem tudok angolul…hol márr??:D Amúgy aki érettségizett vagy nyelvvizsgázott angolból annak mondanám, hogy ez simán beillet egy hallgatós feladatnak…:P
Na sebaj gondoltam…azért van szemem, hogy lássak…szóval amit láttam: sok barnára mázolt bugyogós, fél pucér ember (lásd: indiánok), sok barnára mázolt főkötős ember (lásd: keresztény indiánok), sok harisnyás fehér ember (lásd: misszionáriusok), egy…azaz egy darab rózsaszínbe öltöztettet sipítozó csaj (lásd: Susan nővér), sok piros-kék kabátos ember (lásd: Brittek). Na, mármost…akinek még nem esett le...ez egy történelmi előadás volt, ami azt a célt szolgálta, hogy bemutassa Ohio benépesítésének folyamatát és a kereszténység hódítását valamint a fehérek és indiánok kapcsolatát…
Ja hogy a Brittek? Háát… a Britteknek vicces az akcentusuk szóval ezért elférnek. Amúgy azért volt nagyon érdekfeszítő a dolog, mert 15 percenként elénekeltek egy zsoltárt, 10 percenként ordibált az őrült indián sámán-néni, és 5 percenként lőttek egyet a Brittek szóval ezzel biztosították, hogy senki ne tudjon 5 percnél tovább aludni. És ezzel egyidejűleg azt is biztosították, hogy 5 percenként az összes kisgyerek elkezdett bőgni…:DD de én minden percét élveztem.DD

Na visszatérve a jelenbe ma korán elindultunk és megcéloztuk Coshocton-t (én se tudom kiejteni, ne is próbáljátok). Azon belül is Roscoe Village-t…mégozzá azon okból kifolyólag,hogy még többet megtudjak Ohio történelméről. Jeee:D Roscoe Village azért híres, mert ez az egyetlen még ma is álló korabeli város (1811):P Bemutatja az emberek életét 100 ével ezelőtt…és perrsze mélyen belenyúl a pénztárcádba. Amúgy tényleg érdekes volt az akkori Amerika…a puritán népek letelepedése meg, hogy hogy éltek…meg minden…Pl. van egy utca aminek az a neve, hogy White Woman street…:P az első fehér nőről kapta a nevét…Mary valakiről aki aztán hozzáment a Mohawk törzsfőnökhöz…béke poraira:)
Nézelődés közben persze sosem árt ha vetünk egy pillantást a körülöttünk lévő emberekre ugyanis pont a kedvenc mannenite családunk jött velünk szembe….szóval gyorsan megfordultunk és ott meg piros kalapok furcsa gyülekezetét láttam. Red Hat Ladies:D vagyis a nyugdíjas klub, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel és egyen kalapban keresik fel az ország nevezetességeit…OMG, Akartam róluk fényképet csinálni de a sokk miatt későn kapcsoltam és addigra elmentek.
A múzeumban volt egy ilyen tépőzáras játék a gyerekeknek, hogy van ég meg föld zöld meg kék filcből, meg vannak házak meg emberek meg hajók és a helyükre kell tenni őket. Nos…egy kicsit átrendeztem….


Még szétnéztünk a faluban és bementünk egy élelmiszer boltba ahol korabeli kajákat árulnak…de gyahhhh:D marha jól nézett ki, meg nagyon tetszett minden, amíg meg nem láttam a Nutellát...szóval a bolt kicsit vesztett az értékéből:D 


Hazafele pedig tettünk egy kerülőt, hogy megnézzük a híres Amish városokat:P Aki látta a „Szegény embert az Amish húzza” cimú filmet Kirsty Ally-vel meg Tim Allennel…az sürgősen felejtse el:DD xD na jó nem…mármint biztos vannak olyan izolált Amishok is, de amiket én láttam azt csak onnan tudtad megkülönböztetni, hogy Amish vagy nem, hogy a házon volt-e antenna vagy nem:P Na bumm:D Amúgy minden második hirdetőtáblán az volt,hogy Amish Furniture!!! (bútor). Azt mondják, hogy az Amishok csinálják a legszebb fabútorokat….mert hát akinek nincs TV-je az ráér faragni…:D na nem vagyok gonosz…:P csak az igazság, hogy az Amish eszme önmagában szép lenne (na jó nem nekem) de a vallással meg életmóddal meg minden…rendben van a dolog. De most már Amishnak lenni is csak üzlet. Úgy értem, Gyere nézz meg Amish vagyok, fura a ruhám, fura kaját eszek…stb…stb…:P holott ennek pont az lenne a lényege, hogy szép nyugodtan éljék az életüket a világ meg a többi ember nélkül:D na mindegy…ez van:P

Még megálltunk Magnolia-ban a Isaac Miller Inn-ben ahol ebédeltünk…és azt kell mondjam, hogy ezt ki kell próbálnotok…:D Olajbogyó meg földimogyoró, azt hiszem kis tejföl meg majonéz meg talán foghagyma és só meg bors…legalábbis kb. ebből állt a krém…de írtóóó jóóóó:DD eszembe nem jutna olajbogyót meg mogyorót egybe turmixolni:) a másik meg…szintén nagyon egyszerű: szódavíz vagy buborékos ásványvíz, egy kis nutella, jégkocka vagy esetleg fagyi a tetejére:DD Halálosan jó ez is…:DD Nem tudom, hogy Mo-n van-e…de olyan egyszerű megcsinálni és tényleg nagyon finom, mondjuk az egy dolog, hogy mi fizettünk érte 3 dollárt:D


Huh… már sok lesz a rizsa mi?:DD Nem baj…mert ezt még el kell mondanom. Szóval miután hazaértünk úgy döntöttünk, hogy elmegyünk vitorlázni. Tekintve, hogy tegnap nem fulladtam meg..ma még egyszer megpróbáltam, mert hát sosem szabad feladni. Kb. 1 óra alatt levonszoltuk a csónakot a hegyről… amit nekem kellett volna tartani felülről, hogy ne induljon meg a lejtőn..de nedves flip-flop papucsban nem egyszerű a dolog. Na de sikeresen leértünk…és aztán összeszereltünk minden kötelet meg árbocot meg vitorlát meg mindent és akkor a gurulós kocsiról a vízbe akartuk tenni. Az én feladatom most az volt, hogy lökjem a csónakot a víz felé. Nos..a lelkesedésem hát elég határtalan meg a segíteni akarásom is hasonló szinten mozog szóval úgy meglöktem a csónakot, hogy az a kocsival együtt beeset a vízbe (mármint csak az első két kerék….de na). Alex egy darabig nem tudta mire vélni a dolgot,de aztán csak annyit mondott, hogy: Good idea. :D (legalább ha direkt csináltam volna) :P Mikor már végre minden a helyén volt és a csónakban ültünk…megkaptam a parancsot, hogy húzzam fel a vitorlát…amit meg is tettem…csakhogy az alja nem volt rögzítve ezért csak lobogott a szélben, mint valami száradó alsó nadrág a kötélen. Akkor mindent vissza…ki a partra…:P miközben húztuk ki…az árboc eldőlt, mert az egyik zsinór elpattant és az a kis fém izé a vízbe esett…szóval kerestük vagy félóráig. Aztán Alex felment valami másik fém izéért… én meg közbe gondoltam úszok egy kicsit.
Már a vízben voltam és felkapaszkodtam a stégre… csak annyira hogy kilássak a partra, amikor valami megharapott. Frászt kaptam… mert rendesen fájt, szóval kintebb toltam magam, amikor megint megharapott… úgyhogy elkezdtem sikítozni, hogy mi az isten harapdál a vízben és eszeveszetten próbáltam felküzdeni magam a stégre. Kiderült, hogy egy hal volt az… és nagyon nem jöttem be neki:DD XD Ezúton üzenem neki, hogy ő sem nekem:D
Na aztán Alex visszaért és nem tudtuk megcsinálni az árbocot szóval ma nem vitorláztunk…:P Inkább úsztunk még egy kicsit de alig mertem vissza menni a vízbe mert az agresszív halak lerágják rólam a nadrágot…:D 

jaa és most beleírom Adriánt a blogba...mert megígértem neki...szóval Adrián bele vagy írva a blogba:PP

2011. július 26., kedd

A hullámlovas...

Underwater march (avagy hogy ne fulladjunk meg):P

Palacsinta-nap….:PP Mert ha az ember Amerikában van akkor illik amerikai palacsintát enni, ezért benyújtottam a kérelmemet, hogy csináljunk palacsintát és elfogadták a javaslatot….
Gondoltam ellesem, hogy pontosan hogy is kell csinálni, mert a „miskolci amerikai palacsintám” hogy is mondjam nem aratott zajos sikert…viszont kitűnő ütőfegyvernek bizonyult ami azért nem kis teljesítmény, hiszen ha azt vesszük hogy egy kis lisztből meg tojásból készült trutyival (némi sütés után) be tudod törni valakinek  a koponyáját.. akkor az igazán elismerésre méltó. Na de vissza a normális amerikai palacsintához, amelynek az elkészítése kb. 3 percet vesz igénybe…na jó 5-öt sütéssel együtt. Hiszen Jemima néni palacsinta pora meg egy kis víz segítségével kész is a palacsintatészta:DD Yummm:P és persze még jön hozzá a kihagyhatatlan….a szenzációs….a nélkülözhetetlen Juhar szirup:P a nélkül nem is amerikai palacsinta az amerikai palacsinta (még jó,hogy a szirup inkább kanadai, de nem baj) …uh de bepalacsintáztam….



Miután kipihentem a palacsinta megemésztésével járó fáradalmakat… olyasmi volt készölőben, ami… hát megfulladás közeli élményhez vezetett.
Igen..tádááámmm….elmentünk vízisíelni. Na már most azt tudnotok kell, hogy nagyon jól síelek  (sorry ez van ) és ha már a sí része megvan a dolognak akkor csak egy apró pici részlet hiányzik…a víz. De mivel „halak” is vagyok a víz sem jelentett komolyabb akadályt…aha persze…:DD hát nagyon nem így volt. Életemben eddig még csak egyszer próbáltam vízisíelni a Balatonon..ééss hát fogalmazzunk úgy, hogy néha azért kint volt a fejem a vízből. Persze nem hagyhatjuk, hogy a kezdeti kudarcok eltántorítsanak minket…(gondoltam ezt akkor amikor még szárazföldön voltam). Szépen felvettem a mentőmellényt (igaz nem olyan neon sárgát, mint a csivavaváé volt tegnap) és elszánt léptekkel közeledtem a motorcsónak felé…illetve megpróbáltam elszántnak látszani a virágos flip-flop papucsomban és rózsaszín mellényemben…akárki azt hihette volna, hogy tudom, mit csinálok:D pedig már megint nem…
Na beugrottam a vízbe és próbáltam felvenni a léceket…a szűzhó közepén nem egyszerű a folyamat, de a nyílt víz közepén sem higgyétek el. Aztán az utasítás szerint a vontatókötelet a két léc között fogtam meg és vártam a csodára… ami nem jött el:DD Viszont annál inkább eljött az a dörömbölő hang, amikor beindítják a motort…aztán a „point of no return” vagyis amikor kicsit megfeszül a kötél és a biztonságos motorcsónakból ordibálnak neked, hogy: ready? És te egyáltalán nem vagy ready…de azért azt mondod, hogy ready…:P és akkor jön az a hang amikor felpörög a motor és már csak másodpercek választanak el attól, hogy egy dühöngő monstrum kitépje a kezedből a kötelet…és te nem hagyod, hanem kapaszkodsz mint ha a kedvenc dvd-be kapaszkodnál amit el akarnak venni.
És akkor felránt a kötél, mert nem maradhatsz örökre a vízben és utána már majdnem felállnál  amikor hanyatesel és minden nyílásod (de leginkább az orrod, mert az fáj a legjobban) tele megy vízzel…de te még mindig kétségbeesetten kapaszkodsz a kötélbe hátha kiránt a víz fogságából…de nem….csak tengeralattjáróként siklasz a felszín alatt miközben nyeled a vizet és arra gondolsz, hogy a kezdeti kudarcok nem véletlenek…hanem azért találták ki őket, hogy az emberek ne erőltessék azt ami…hát.. finoman szólva nem megy…:P
Aztán amikor végre elengeded a kötelet rájössz, hogy már 15 méterrel hamarabb elhagytad a léceket, amelyek boldogan lebegnek a felszínen mit sem törődve a te szenvedéseddel. Ilyenkor jön az a kérdés, hogy „Wanna try again”? És minden normális ember azt mondaná, hogy No thanks, maybe next time. De te nem… mert te kipirult arccal és csillogó szemekkel azt mondod, hogy: Of course!!!
És akkor kezdődik elölről…fel erőlködöd a léceket…megragadod a kötelet és motor a felbőg és te már repülsz is….és ezúttal előre bukfencezel és végig siklasz a vízfelszínen mint egy kacsázó kő…és a víz már az agyadban van és szúr a szemed és nem hallasz semmit. És ezután megint megkérdezik, hogy szeretnél-e menni megint és ez olyan lehet, mint amikor az ember szerencsejátékozik…már a gatyáját is elnyerték tőle de még mindig ott van az a halvány remény, hogy talán visszanyerheti az ebédpénzével együtt…
És a válasz ismét az, hogy Of course! És meg sem várod amíg kitisztul a látásod vagy visszaköhögöd a tóvizet (aminek amúgy köztünk szólva elég fura íze van) de már veszed is vissza a léceket és kapaszkodsz az életmentő kötélbe és az utolsó másodpercekben megfogadod, hogy most akármi lesz talpon maradsz és nem engeded el a kötelet. (ezért szoktak sokan megfulladni… mert nem engedik el a kötelet)
És amikor megránt a csónak…te talpon maradsz és megtalálod az egyensúlyod és…AHA PERSZE AZ ÁLMAIDBAN!!!! :D és megint benyeled az összes vizet…csak most még pofán is vágod magad a lécekkel, mert miért ne? És ettől függetlenül te elszántan újra megpróbálod…(mert tudjátok nagyon vékony a határ az elszántság és a hülyeség között) :D de abban a pillanatban hogy kiér a pici popód a vízből és a lábaid úgy ahogy egyenesbe kerülnek és a léc gyönyörűen siklik a habos vízen…te már tudod, hogy nem számít hány hektoliter vizet nyeltél le és nem számít, hogy megvan-e még a kontaktlencséd és nem számít, hogy holnap ez nagyon fájni fog, mert tudod, hogy MEGÉRTE. És tényleg…és hihetetlen sebességgel siklasz és nézed a tájat és nézed a vizet…és akkor hirtelen eszedbe jut, hogy hol van a bikinfelsőm?:DD és akkor jön egy hullám…és akkor vége…D megint elsüllyedsz, mint egy lyukas a gumimatrac…:DD de ha az ember vérszemet kap akkor sajnos nincs visszaút…és újra meg újra megpróbálod:DD ez van:DD és amíg ezt gépelem marha nehezen tudom csak mozgatni az alkaromat szóval tessék szépen megköszönni:DD

Na amúgy a vizisí után még a szomszéd bácsi elvitt Jetski-zni..éssss váóóóóóóóóóóóóóóó…..ha valami váóóóóóó akkor ez nagyon váóóóóó:DD imádtam!!!:D tudjátok nincs sebességhatár a vízen…és ezt az emberek ki is használják kb. vagy150nel mentünk:P


Azt kell mondjam, hogy csak egy kört mentünk,de mire visszaértünk a hajam teljesen megszáradt:P a legjobb hajszárító módszer a Jetski…:D lehet hogy szabadalmaztatom….ja hogy már valaki szabadalmaztatta? Nem baj…

Most azért posztoltam ilyen hamar a bejegyzést, mert este elmegyünk megnézni egy darabot…szóval csak későn érek haza:P jaaa és videó is lesz:PP